Perzsia bemutatása

Perzsia az ókori Közel-Kelet egyik meghatározó térsége volt, ahol az iráni népek, köztük a perzsák is kialakították első államalakulataikat. A médek és perzsák felemelkedése alapozta meg a későbbi nagy Perzsa Birodalmakat.

Forrás: Wikipédia

A perzsák (perzsa: پارسیان) azon iráni népek közé tartoznak, akik anyanyelvként a perzsa nyelvet beszélik. Ők a mai Irán lakosságának mintegy 61-65%-át teszik ki.

Az Irán az “árja” szó többes száma és indoiráni népeket jelent. A mai Irán lakossága erős keveredés eredménye.^[23] 1935 előtt nyugaton Perzsia néven hívták az országot és állampolgárait hivatalosan perzsáknak nevezték.

A perzsákat – antropológiai sajátosságaikat tekintve – a középmagas termet, többé-kevésbé sötét bőrszín, sötét haj, barna vagy fekete szem jellemzi. (Ellentétben a szintén az iráni népek közé tartozó kurdokkal, akik között gyakoribb a magas termet, olykor kék szemű, szőke hajú típus is található köztük.)

A perzsa szó a “parsa” szóból származik és lovast jelent.

A perzsa nyelv (más néven: fárszi; perzsául: فارسی) az indoeurópai nyelvcsalád indoiráni ágán az iráni nyelvek csoportjába tartozik. Megkülönböztetünk óperzsa, középperzsa(pehlevi) és újperzsa nyelvet.

A mai modern perzsa valamely középperzsa nyelvjárásból alakult ki, azonban a középperzsa óperzsával való viszonya nem teljesen tisztázott. Az újperzsát Iránban első- vagy másodlagos nyelvként mintegy 70 millióan beszélik. A Kr. u. 7. században bekövetkezett arab hódítás következtében sok arab szó került a nyelvbe.

Az Iránt és India északi részét benépesítő indoiráni törzsek, amelyek magukat árjáknak nevezték, a Kr. e. 2. évezred közepén különültek el egymástól három nagy csoportra. Az indiai árják a Pandzsáb síkságán át behatoltak az indiai szubkontinensre; a médekaz iráni fennsík északkeleti részén, a perzsák pedig a fennsík délnyugati lejtőin telepedtek le.

A perzsa lovas nép volt, akárcsak a rokonaik, a médek, csak azoktól délebbre laktak: nem a mai Teherán környékén, hanem a Perzsa-öböl keleti partjai felett emelkedő hegyekben, fennsíkokon.

Az első perzsa törzsek a Kr. e. 9. században jelentek meg az Urmia-tótól délre fekvő területen. Később szálláshelyüket délebbre helyezték, ahol a terület korábbi urai, az elámiak már nem voltak elég erősek ahhoz, hogy megakadályozzák a perzsa letelepedést.

Az északabbra lakó médek a Kr. e. 8. században létrehoztak egy hatalmas birodalmat, aminek egyik vazallus tartománya lett Párszua, a médekkel rokon perzsák tartománya.